top of page

Mondd, éjszemű Angyala a fénynek,
hogyan, őrizhetem meg csodás tükörképed, szívem oltárán?
Bejártam az utam hozzád, hogy színtere légy minden elmúlt pillanatnak, mely emlék cseppként, tükörsima arcodról pereg le.
Bozontos hajkoronám árnyékában, arcom tükrözödő érzésmása, boldogsággal telve néz vissza rám az emlékezés tükréből.
Értelmet nyer minden,
a múlt folytatása a jövő kezdetét rakja elém,
minden egyes percben fényszálak szőtték életem folyamát a tükör túloldalán.
Előtted állok, már látom, ahogy a felejtés ködében, miként kerestem a befelé vezető utat, a külvilág csalóka fényei elől,
mely gyakran megtévesztett, mert nem nyitottam ki szívemet a sorsom felé.

Gondolat:

Bántás, megbántottság érzése a létben, kellemetlenség az életben...
Tiszta gondolattal, tiszta tudattal, harmóniában a léttel ezek az érzések nem hatnak rád nagy erővel.
Legyen tudatod tiszta, ítélettől mentes,
valódi értéked tükre az, ahogyan éled az életed.
A külsőd a belsőd.
A belsődben zajló folyamatok, belső világod kivetülése,
a külsődön mutatkozik meg.
Lényednek szintje tükrözi életed.
Bevonza léted szintjét, maga után vonja életed minőségét.
Ismerd meg belső éned, változtasd meg életed a felismeréseid által, hogy változzon külső életed.
Ha ezt megteszed, csak ezután kezdődik el igazi életed,
az az út amely,
téged haza vezet.

Általatok álmodik a mindenséget átható értelem, 
félelmet és bosszúságot távol tartó védelem Ura ő, 
melyet mindenkoron átsző a nyugalom, beborít és védelmez a jutalom töretlen ereje.
Átadja néked Léted értelmét, melyet együtt álmodtatok ott, ahol minden tétlenné válik, álló nyugalom és béke, otthont teremtő végtelen csendje, fénye ereszkedik rád.
Közös álom, melyet élni jöttél,
születésed beteljesítő, valódi okán támad fel a Teremtő képzelet ereje, hogyan tehetné érthetővé számodra azt, mi rejtve maradt benned, amikor átléptél a felejtés kapuján.

Ne csak a szeretetért mondjuk köszönetet!

 

Minden rosszakaródnak,, ellenségednek és azoknak az embereknek, akik szeretetlenek voltak veled eddigi életed során, bocsájts meg nekik tiszta szívedből. Megbocsájtani és köszönetet mondani nekik, mert ők is hozzájárultak fejlődésedhez a szeretetlenségük által. Felhívták a figyelmed arra, hogy még nem vagy a helyeden, menj tovább. Ha ők nem lettek volna, nem lennél az az ember aki ma vagy. Az ő energiájuk hajtóerő volt ahhoz, hogy tovább tudj lépni a fejlődésed érdekében.

A szeretetlenség is energia, a baj csak az, hogy az egyik félnek biztosan veszteséget okoz, míg a szeretet energia mindkét léleknek jó.

Mondj köszönetet a szeretetlenségért, cserébe küldj neki szeretetet, mert lehet, hogy valaki vele is szeretetlenül viselkedett ezért nem tudott mást adni neked.

Üzenet Otthonra

Szólok hozzád, kérlek válaszolj,
mélységes megértés hangját keresem szüntelen,
kiküldött szavaim válaszát várom,
csak egy szót...kérlek, Istenem.
Küldj egy jelet, hogy hallod, amint imába foglalom neved,
hiszem, hogy a hallgatás fátyla mögött fohászom hallatán,
szerető melegség önti el szívedet.
Szólok a végtelen, néma éghez, 
talán valaki szavaim meghallja,
s megtöri végre a csendet,
arcom megsimogatja.
Érezni vágyom a mennyei hangot, mely szól lelkemhez,
szavaidnak minden cseppje begyógyítja sebeimet.
Leborulok eléd, szívemet megnyitom hozzád,
csak egy szót kérek, egyet...igazán.

Olyan más minden, már semmi sem a régi.
Változás, megújjulás tavaszát, 
aprítják fel gondolatok, sugallattá,
mely távlatokba nyúló álmok fonalát szövik, tépik szét.
Miért hagyod, hogy álmaidból csak foszlányok maradjanak,
miért a vágy, ha elillan életed percei alatt.
Adj neki formát, öltöztesd fel, lehelj belé életet, töltsd fel szeretettel,
szerető lelked hangjával,
s engedd útjára, szabadjára a vágyad gyönyörű erejét.
Él, mert élni akarsz te is,
általa szíved telik, fénylik s ragyog,
hogy onnan újabb vágy csillagot indítson útjára.
Így megy ez... csak hagynod kell, hogy lelked mélyéről szálljon fel egy üzenet, mely megszövi jövőd fonalát,
sorsod útját, világokon át.

Vigyáz rám az égnek tüze, 
a felkelő nap sugara, 
látlak téged fent az égen, 
amint bontod szárnyaidat.

Nézz le rám te aranyhajú, 
kinek szeme, tüze, aranya, 
felfénylik a messzeségben, 
hívogatva csalogat. 

Arany haját szétterítve, 
a reggeli vadonban, 
harmat cseppet szedegetve, 
felmelegít virágokat. 
Napraforgó arcát mosolyra csábítja, 
gomba a kalapját örömében eldobja.

Kezdődik egy új nap, 
az égben is ünnepelnek, 
fáradt fényű csillagok nyugovóra térnek, 
estére ha a nap elfárad, 
ők világítják be az eget, 
apró fényű lyukacskákon árad rám a szeretet. 

Megértelek téged, ha őszintén szólsz hozzám,
megértem a szót, melyet küldesz felém távolból,
tisztán, érző szívvel.
Szeretnélek elérni, felnyújtózni hozzád,
megérezni szíved lágy hangját,
oly sok csodát élhetek veled.
Egyre-egyre közelebb a szemedben látom,
ahogy formálódik az érzelem szavak nélküli világa,
mely körbefon engem,
Felemel az érzés szavak nélküli mélysége,
megpihenek most benne,
megpihenek, elmerülök lényed szépségében.

Angyali üzenet: 

Amíg testedben az élet lángja ég,amíg szívedben a bátorság tüze él, minden akadály eltűnik számodra,míg az élet a cél.Ha már a tűz kihunyt, de szíved még remél, van egy hely számodra, a létezés ösvényén. Maradj mindig hű magadhoz,a lélek a tét,magadra lelsz utadon,ha szeretsz, ha remélsz.Mindig veled maradok, láthatatlan erő veled,óvja fénylő léted, míg szíved szeret. Akkor is ha már nem akarod vagy nem mered.

Mutasd meg magad, 
bársonyos puha ajkad érjen hozzám,
ölelésed végtelen terében, 
lehull rólam minden,
feloldódik lelkem a végtelen térben,
szétporlad, darabjaira esik lelkem legrejtettebb zuga,
magasabb lét síkjain egyesülünk újra,
az ég ölelő karjában.

Gondolat:

A láthatóvá vált világban, a láthatatlanság szele fújja, tereli az embereket.
Tiszta gondolat, tiszta elme számára, láthatóvá váló illúziók sokasága segít, épít vagy leépít.
Mindenki ugyanazt látja, saját tükrén keresztül mégis mást, többet, kevesebbet.
Ugyanaz az eszme árad szét mindenhol, mégis mást közvetít mindenki számára, a megértés és a befogadás tükrén keresztül.

Színek szárnyán

Magamban állok, mint egy madár, 
kinek tollai lehullva,
puha, bársonyos tó tükrén ringatózva, 
merengek a múltba. 

Hogyan keljek útra, 
szárnyaim erejével, 
fel a magasba, 
csupasz testemmel oly védtelen vagyok... 
tollak nélkül csupaszon, 
nem melegíti testem, 
nem ölel oltalom. 

Távoli hegyeken, erdőkön át repít a gondolat, 
messzi tájak ereje szövi tollaimat, 
fák levele színezi szárnyaimat, 
az ég kékje festi vágyaimat, 
a nap arany melegít fel újra, 
szivárvány hídon megszületek újra. 

Angyali üzenet: 

Amíg testedben az élet lángja ég,amíg szívedben a bátorság tüze él, minden akadály eltűnik számodra,míg az élet a cél.Ha már a tűz kihunyt, de szíved még remél, van egy hely számodra, a létezés ösvényén. Maradj mindig hű magadhoz,a lélek a tét,magadra lelsz utadon,ha szeretsz, ha remélsz.Mindig veled maradok, láthatatlan erő veled,óvja fénylő léted, míg szíved szeret. Akkor is ha már nem akarod vagy nem mered.

Fényes tükörként állsz előttem,sugárzol,
Érzem erőd, gyönyörű fényed, mely szívemhez szól, húznál magadhoz, ragyogyó szempár.
Szeretlek Fény, nem is tudnék mást érezni ha rád nézek, rabul ejtesz engem, szeretnék eggyé olvadni veled.
Mondd Tükör, ha átlépek rajtad, utad merre vinne engem?
Ha azt mondod bízz bennem én bízni fogok, ha azt mondod hátrálj, már nem biztos hogy tudok. Testemben érzem sugárzó erőd varázsát, de a kapuban ki kell állnom hitem próbáját, hogy elérhesselek Téged.
Köszönöm, hogy megtalálhattalak,
szívem megnyitom feléd,
ragyogja be életem az egyetlen és igaz Fény.
Ezt érzem én Tükör ha rád nézek,
a megsemmisítő melegséget, ragyogást
mely más emberré formál engem.
Köszönöm neked

bottom of page